A 20asból - aminek ma délelőtt a nyakára jártam - kemény 450 forintocskáért vettem egy wc szűkítőt Marcinak. Miután 5 perccel ezelőtt 7ezret költöttem pelenkára és további ezerötöt törlőkendőre, gondoltam ez már igazán semmiség, hátha alapon, hazaviszek egyet.
Hazaérek. Marci nagyon dolgozik valamit a kis asztal mellett, mondom neki, figyelj gyermekem, hoztam neked vásárfiát, néccsak. Leteszem elé, felkapja, elszalad a wc felé, közben kiabál: "megyek pisilni". Feligazítom, üljél gyermekem, majd szólj ha kész vagy. Pakolom a többi vásárfiát, közben oda-oda kukkantok Marci felé. Egyszer csak megtorpanok. Ehhh bázzz, ami ott a levegőben száll, nem úgy néz ki, mint egy guriga WC papír igen hosszú darabja? Beszaladok. Jó későn. Az egész guriga papírt lerántotta ded. "Szettettettete (azaz: szedte-vette-teremtette)". Mondtam Marcusnak, h ha befejezte a pisilésnek nem mondható műveletet, akkor segítek leszállni és lehet menni kezet mosni, ebídelni. Azt a "kutya fáját". Összehajtogattam a rotyipapírt, nehogymán kidobjuk a drága darabot :D
