Mikor fújom az orrom (és ugye a táposcsirkék sűrűn fújják :S), Marcon elkezd szuszizni. Olyan jól megy neki, h amint meglát egy zsepit, vagy zsepinek tűnő bármit - pölö a kéztörlő papírt-, akkor azonnal az orrához emeli és elkezd szuszifejezni. Zabálnivaló cukorfalat. Persze ha én akarom megtörölni az ő orrát, azt nem veszi ilyen jó néven. Helyette a rinya megy, meg a nyígolás. Pedig csak le akarom törölni a kifolyó nedvet (ej, de szépen fogalmaztam), mer nem túl guszta, szerintem.... neki asszem erről más a véleménye :o pedig képzeljétek el: teli orr olyan hígfolyós cuccal, erre jön egy erős szuszifej... húúú csak úgy bugyborékol az anyag kifelé :o
Az orrszívás továbbra is hatalmas erőbedobást kíván tőlem. Lebirkózni egy 10 kilós gyereket nem is olyan egyszerű, mint azt sokan gondolják. Persze a porszívó kikpacsolt állapotban jóhaver. Mondtam is apájának, h ilyenkor bátorkirály a gyerek. Odaszalad, meglovagolja és átmászik rajta. Húzgálja a zsinórját és tologatja. Majd egyszercsak bekapcsolja, megijed, hozzám szalad és elkezd mérgesen reklamálni, h "ááááááááááááááááááááááááá".