Konyhában tevékenykedem, morgolódok magamban, mert unom már a konyhatündér szerepét. Egyszer csak egy törpe karolja át a lábam. Lehajolok. Kis kezeivel átkarolja a nyakam, száját nagyra tátja, miközben a MÁÁÁÁMMMM szócska hagyja el ajkait és orcám jobb fele, máris Marcinyálban úszik.
A nap legszebb pillanata volt ez! Köszönöm Édes Kisfiam :-)