Holnap befejeződik az Elif által hirdetett gasztrokadét játék, és én végre nem csak képzeletben nevezek be. 3 fincsiséget is elkészítettem, már csak át kell küldenem a képeket (ja, hát ahhoz már béna vok, h felrakjam a fészbukra :S). Az elsőt már ugye posztoltam, az vala a csirkekrokett. Többen felrótták nekem, h jó h felraktam a képet, de esetleg el is árulnám, h mi is az? nos ha már ekkorát bakiztam, akkor íme, a hamisítatlan és eredeti a'la Elif: http://izmorzsak.blogspot.com/2010/05/csirkekrokett-avagy-homalyos-multbol.html.
Rá néhány napra nekiestem a tripla csokis cuccnak. Jujj az nagyon jó lett. Főleg, h végül nem ettem meg a tábla fehér csokit és végül 1/3 rész dupla csokis -tejmentes változatban készült és 2/3 részben lett eredeti "triple choc cookies". Íme az eredeti: http://izmorzsak.blogspot.com/2010/10/elmehaborito-triple-choc-kukik.html.
A kekszek:
Régóta készülök a csicseriborsós marharagu (http://izmorzsak.blogspot.com/2010/06/csicseriborso-marhahusi.html) elkészítésére, és ma végre a madarasteszkóban megkaptam az összes hozzávalót, így vacsorára már ezt fogyasztotta a Zuram:
Hogy Marci hogy van? Hát tökjól. Éli a majd' 2 évesek hisztis - önálló és igen tevékeny életét. Perc nyugta nincs az embernek mellette, az biztos. A minap kitalálta, h orvosost játszik, lefektetett hát a földre, párnát tett a fejem alá, majd hozta a fúrót - nem elírás, szurás helyett, fúrást alkalmazott a doktorbácsi - bedugta a fülembe és már nyomta is az ipart :S No mindegy, legalább meggyógyultam.
Vannak új aranyköpések is. Igazából minden nap vannak, de nekem 8-kor köp a maci sajna, mivel Marci nem nagyon enged ki a szobájából az esti mese után már - most is csak azért tudok posztolni, mert baromi fáradt lehetett, mivel 5 perc alatt elaludt. No szemezgetek néhány díjnyertes darabot:
Kért a minap mentolos fogkrémet, és kapott. Höhö, akkorát mint bolhapöcsén a pattanás, de azért súrolta, súrolta a fogacskáit, majd megjegyezte: "finom nekem, mami"
Úgy tűnik a "légyszíves" szó kimondása, komoly nehézségekbe ütközik. No nem azért, mert nem akarná mondani, hanem mert valahogy így sikerül: "légyszi leves"
Nézi a Kisvakondot (legkedvencebb kedvenc), és amikor a mesében a főhős megfogja a virágot, hogy az orrához húzza és megszagolja, rám néz, mutatóujját felemeli és azt mondja: "nem szabad". Kíváncsi vagyok, h a tavaszi virágaimra is vajon így fog-e vigyázni :S
Ez az ujjal mutogatás nagyon megy, felemeli a magasba a mutatóujját, ingatja és kiabálja: "nem pátáz" azaz: nem szabad petárdázni (ez a szilveszter hozadéka). De mondja úgy is: "apa, nem cigiz", "apának nem való cigi". És közben lelkesen rázza a mutatóujját.
Elkezdődött a khm... szal a káromkodás is. jujj de szégyellem magam, de megtörtént a következő: Marci iszonyúan hisztizett valamiért, aznap már sokadjára verte ki a balhét. Türelmemet végképp elvesztve odadobtam neki amit kért a "tessék b...meg" felkiáltás kíséretében. Utóbbi rondaságot már félig-meddig elharapva. Erre Marci elkezdett ugrálni a széken és közben kiabálta: "b...meg, b...meg...". No ezt elsőre, tisztán és teljes mértékben félreérthetetlenül :S
Az "apucika nagy büdös segge" sztorija meg inkább valami titkos blogba illik, de a mondatot kimondta, így, tisztán.
