Kitaláltam egy csomó tennivalót itthonra, de éjszaka egyre csak az járt a fejemben, amit a meteorológus mondott, mely szerint nagyon szép idő lesz, szebb, mint szombaton. Kihasználva hát a kínálkozó alkalmat meggondoltam magam és átfésültem az emlékeimben, h hová mehetnénk el kirándulni, ami nincs messze és nem is drága, és persze a legfőbb szempont, h Marci élvezze.
Nemsokára meg is találtam a megfelelő helyet. Elmentünk a veresegyházi macifarmra (http://www.medveotthon.hu/). 30 perc alatt ott voltunk és igazán remekül szórakoztunk. Rögtön vettünk is mézet, no meg szereztünk fakanalat, h adjunk némi kis nyalánkságot a mackóknak.
Mikor Marci meglátta az első mackót (hát nem volt kis példány), rögtön meg is jegyezte, h "simi-simi" :D Mi meg felvilágosítottuk a csemetét, h nagyon jó fejek ezek a mackók, de csak így kerítésen keresztül és a brumiját simogassa bátran, de ezeket a nagyra nőtt, élő mackókat, inkább ne.
Körbementünk szépen, persze Marcus hozta a formáját és mindent megfogdosott, benyúlt a kerítésen állandóan, és a rágcsálóméreg doboza is nagyon érdekesnek bizonyult a számára, hiába mondtuk el vagy százezerszer, h azt ne, mert nagyon-nagyon veszélyes. Állandójan a gyerek kezét kellett törölgetni. Ha nem volt rágcsálómérges doboz, akkor a fakanálnak azt a végét fogdosta, amit 1 perccel előtte éppen az egyik mackó nyalogatott. Láttunk még farkasokat, szarvasokat, ormányos medvét, mosómedvét, gólyákat (nem értem, hogy lehet, h még nem költöztek el?) és volt óriás gumicsúszda, amin persze Marci még nem mehetett (fel sem bírt volna mászni rá szerintem), de persze elég nehezen fogadta el ezt a tényt. Annak ellenére, h igen nagy volt a sokadalom, mindenhol kényelmesen elfértünk, és mindig volt szabad csúszda is, amire már nagyon szépen felmászik Marci. No és persze a nap fénypontja: a kis vonat. Vagyis, mi gondoltuk, h ez lesz a nap fénypontja. Ugyanis mikor elindult a vonat, Marci elkezdett hisztizni és vergődni a karomban. Ekkor leesett, h nagyon fáradt már és ettől nem élvezi a vonatozást. Sebaj, next time, majd ezzel kezdünk, mert hogy biztosan el fogunk menni legközeleb is. Én meg nagyon utáltam, h az első kocsiba ültem vele, ugyanis volt h nem tudtam eldönteni, h most a gázolaj szagától fordulok menten föl, avagy a vasutas úr cigarettájától.
Tanácsaim azoknak, akik ellátogatnak erre a kedves helyre:
- vigyetek otthonról mézet, mert ott nem túl olcsó
- vigyetek almát is a maciknak, szeretik ám nagyon
- enni-inni lehet, de nem találtam túl olcsónak, no meg a Nagyi megint nagyon finomat főzött, így mi inkább azt választottuk ;-)
- a kisvonaton üljetek a hátsó kocsiba, menetiránynak megfelelően
- fizetni úgy kell, h felszálltok, a vasutas bácsi körbejár és betippeli exhas a menetdíjat (Marcinak és nekem ez 300 forint volt)
- egy könnyű szendó, rágcsa, víz azért jól jöhet
- a belépő 2 év felett 300 forint, a parkolódíj 200
- WC van, de a pelenkázóra ne számítsatok, mert elég tré
Lássuk képekben (a minőség olyan, amilyen, nagyon vakított a nap, nekünk meg elég egyszerű gépünk van)