A hideg őszi napokkal együtt megérkezett a szokásos rosszkedv is. Remélem nem tart mad soáig. Mert sokszor érzem manapság, h kezdek összeroppani a folyamatos aggódások miatt.
Ma e-mail várt a nődokimtól. Már a tárgyban láttam, h a rákszűrés eredménye nem lett végül is rossz, de korán örültem. Kinyitottam a bizakodásra okot adó levélkét és mit látok benne? Atypusos mirigymicsodáim vannak, ilyenformán 3 hónap múlva kontollra kell mennem. :SSS Nagyon-nagyon rosszul érintett, mer baromi régen volt már ilyesféle gondom, mostanában azonban több is akadt és úgy tűnik, h a lejtőnek nincs vége. Persze telefon rögtön ment a dokinak, h akkor most mi van, de a maga módján azért próbált megnyugtatni. Mondjuk jobban örültem volna, h a szimplán azt mondja "nincs aggódnivaló, Magdikám", ehelyett azt mondta, "nincs nagy baj", ami számomra azt jelenti, h baj azért van. Vajon a 10 éves házassági évfordulónkkal együtt lesz egy 10 éves műtéti évfordulóm is? :S
A másik - amiről még nem mertem posztolni (és most sem hozom nyilvánosságra még egy darabig, csak leírom magamnak vázlatban) -, hogy úgy néz ki Marcinak uncsitesó van a Kerike pocakjában. Ha minden rendben ma odabent (a holnap reggeli uhun kiderül) akkor épp 8 hetes, tehát van már fejecskéje, törzsecskéje is. Amennyiben minden rendben megy majd - és ajánlom, h úgy menjen - akkor jövő áprilisban lesz Marcusnak egy csudaszép kis játszópajtása. Viszont a hematómák folyamatos aggódásra késztetnek, és bármennyire is igyekszem összeszedni magam és bizakodóan tekinteni a jövőbe, és elképzelem a gyönyörő kis szöszi, fürtös unokahugit azért mégis baromian félek attól, h esetleg mégis lesz gond és abba bizony beleroppanak Tesóék. Persze ezt a gondolatot igyekszem gyorsan elhessegetni, de azért lássuk be nem könnyű, annyi kudarc után. Mégis érzem, h ez a magzat most egészséges, csak azok a fránya hematómák tűnjenek már el onnan. Cudar ám a sors, küldeti a megmérettetéseket rendesen mind a két oldalra.
No de, kis gondból nem csinálunk nagyot. Mindenre odafigyelünk és minden rendben lesz majd mind a két oldalon végül! Ugye, vagy ugye?