Marci ma premiert tartott. Bemutatta, hogyan képes megtenni az első lépéseket kapaszkodás nélkül. Szám szerint kettőt (na jó, lehet h három is volt, csak későn kaptam fel a fejem :o), a szekrénytől a kiságyig a szobácskájában. Aztán megérezve a szabadság ízért, nagyon nagyon halvány segítséggel körbetotyorogta az egész szobát (ez már nálunk ugye elég nagy szó, hiszen eddig semmi pénzért nem volt hajlandó felegyenesedni).
Maszatkám, csak így tovább, ügyesen! A csini zsiráfos liliputi cipellőcske már úton van, h kényelmesebb legyen a lépkedés, és mászás közben se fázzon a lábacskád.
Aztán a délutáni nyűgök elmaradhatnának már, nemde? Holnap kicsit erőszakosabb leszek és azért is bekukkantok az alsó sor ketteskéihez, h megvizsgáljam a terepet és hatékonyabb megoldást találjak arra a nyavalyás fájdalomra, ami már 3 napja gyötör.
