Mondtam már, h a nap fénypontja nekem mindig az, mikor hárman ledőlünk a matracra, Marci ágya mellett összebújunk. Ilyenkor jön a piszézés, a nap átbeszélése, simi-simi, majd úgy 5-10 perc múlva Marci megszólal: be-be. Ilyenkor be kell tenni őt az ágyba.
Ma én tettem be, de előtte még kaptam ajándékot. Marci szemben velem, szorosan átkarolja a nyakam, kiveszi a cumit és ad vagy 5-6 igazi, cuppanós, nagyon finom szájrapuszit. Ehhh, könnyfakasztó élmény volt (egyébként apájának is adott) :D
Most jut eszembe, h nem adtam neki kakaót ma este. Ő meg nem is kérte. Lehet, h leszokik az esti kakaózásról? Holnap meglássuk.
