Mondta valamelyik nap: "hisztipiszti". Csak azt nem tette hozzá, h leszek valamelyik reggel apával, hogy jól elkéssen a munkahelyéről. Totál elkészültünk ma reggel, időben, felöltözve, bekakaózva, fogat mosva, szendó + kombó tea a táskámban. Szal extra jól indult minden.
Nyomulunk az autópályán, mikor hív apa, h vmi gáz van, mit tegyen, mert a gyerek üvölt és nem akarja fölvenni a csizmát sem, meg amúgy semmit sem és hozzá sem lehet érni.
Mondom, hát csak türelemmel, számol el 10ig, és szánj rá 5 percet, a hagyd magad előbb szabadulsz azért be szokott jönni. Aztán csizmát fel és indulás.
Hív megint, vagy 20 perc múlva, h még mindig üvölt, hallottam is, mert nyomatékosítás céljából, kihangosította a telefont. Meghallottam és rögtön tudtam, h fáj a foga, akkor üvölt ilyen artikulátlanul. Mondom, h nurofent neki, vagy 5millit. Aztán uzsgyi. Persze azt nem írtam most le, h apa nem kicsit volt baromi - baromi ideges.
Erre apa 1 óra múlva felhív, h "na leadtam". Mondom: akkor megnyugodott? Erre ő: persze, megkérdeztem, két hüppögés közepette, h Marci kérsz kekszet? A gyerek elhallgatott, a szeme felcsillant, majd válaszolt: kérsz, kérsz, kakasz. No ennyit a nurofenről :S tévedni emberi dolog ugyebár ;-)
